A jelenségalapú tanulás egy egészen új megközelítés Finnországban, mely 2016 óta a finn nemzeti alaptanterv része. Ebben a cikkben bemutatjuk a módszer alapjait.
Miért vezették be a jelenségalapú tanulást?
A most kisiskolás gyerekek nagyjából 2040 körül állnak majd munkába. Hihetetlen, de igaz. A jelenünk gyors és gyakran kiszámíthatatlan változásait nézve felvetődik bennünk a kérdés, hogyan tudjuk felkészíteni őket, milyen készségekre és ismeretekre lesz szükségük gyermekeinknek, diákjainknak az életben való boldoguláshoz?
Erre a kérdésre keresik a választ a finnek is. Ezért változtatták meg a finn nemzeti tantervet úgy, hogy a jelenségalapú megközelítésének is helyt adjanak. A jelenségalapú oktatás 2016 óta szerves része finn nemzeti tantervnek, melynek célja többek között hogy elősegítse a 21. századi készségek, mint a problémamegoldó készség, kritikus gondolkodásmód és együttműködési készségek fejlődését.
Mit értünk jelenségalapú tanulás alatt?
A PhBL egy holisztikus, tanulóközpontú megközelítés, amelyben a jelenségeket teljes egészként, valós kontextusban tanulmányozzuk. Ez az új látásmód a tanulók kíváncsiságából, motivációjából, autonómiájából és egyéni megfigyeléseiből ered, amelyek célja, hogy kérdéseket tegyenek fel és megértsék a körülöttük lévő elsőre egysíkú, de valójában igen csak összetett, többdimenziós jelenségeket. A tantárgyi tanuláson túllép, de nem helyettesíti azt. Sokkal inkább szélesebb, multidiszciplináris perspektívába helyezi a tanulást.
Ennek fő célja, hogy a tanulók megértik a tantárgyak, tudományterületek közötti összefüggéseket, gyakorlati – való életbeli példákon keresztül felfedezéseket tesznek.
Hogyan valósul meg a gyakorlatban?
Hogy teljes legyen a kép a fentebb felsorolt definícióhoz és háttérinformációkhoz hoztunk egy gyakorlati példát. Legyen a választott jelenségünk a víz. Ezt a példát korosztálytól függetlenül fel lehet használni, bár itt érdemes megjegyezni, hogy a PhBL-t leginkább általános és középiskolában alkalmazzák, egyetemeken már inkább a a PBL (project-based learning) azaz projektalapú tanulás módszertana a jellemző. A jelenségalapú tanulás is egyébként a PBL típusú módszertanok csoportjába sorolható.
Víz. A víz mindenütt jelen van – a jelenség mindenhol mindannyiunkat érint, nagyon sokat szerepel a mindennapi életünkben, és nagy szerepet játszik globálisan az éghajlatváltozás mellett. Ezzel a jelenséggel kombinálni tudjuk a kémiát, a történelmet, a biológiát, az angolt és a fizikát és még sok más tantárgyat is. Készítettünk egy úgynevezett citrom ábrát, melyen illusztráltuk, hogyan lehet tantárgyakra, azaz különböző megközelítésekre bontani az adott jelenséget. Mindegyik tantárgy alá írtunk egy-egy példát is.
Fontos, hogy nyelveket is könnyen hozzá lehessen adni az adott jelenség kérdésköréhez. Akár az anyanyelvet, vagy az angolt, franciát, finnt, bármilyen nyelvet, amit a gyerekek tanulnak, ide be lehet tenni. Ha még csak most kezdték el tanulni az adott nyelvet, akkor könnyű megfogalmazásokkal kezdhetjük, vagy, ha haladóbb nyelvtudásról van szó, akkor több szókincset, mondatokat és több betekintést lehet tenni a témába.
A víz, mint energiaforrás, az olvadó jégtáblák, vízhiány Afrikában, az, hogy az emberi test több, mint fele víz, mind megannyi eltérő érdekességek, melyek mégis szorosan kapcsolódnak a jelenséghez és a mindennapi életünkhöz.
A jelenség különböző megközelítése csoportmunkában, közös párbeszéden, vagy akár a szabadban megtett felfedezéseken át zajlik. Célunk az, hogy a tanulókat további kíváncsiságra, kérdések feltevésére ösztönözzük, hogy megértsék az összképet és mélyebb tudást szerezzenek. A motiváció serkentése sem másodlagos, és a jelenségalapú tanulás lehetőséget ad arra, hogy minden tanuló személyre szabott házi feladattal térjen haza. Például, egy házi feladat során minden tanuló a számára legérdekesebb tantárgyba mélyedhet bele.
Tényleg szükségünk van a PhBL-re?
Feltétlenül! Egy gyorsan változó világban a jelenségalapú oktatás megteremti az alapját annak, hogy a következő generáció valóban úgy gondolkodjon és cselekedjen, mint a valós világ tudósai. A PhBL lehetővé teszi a tanulók számára, hogy magukévá tegyék a tanulási folyamatot, így az oktatásban passzív résztvevőkből aktív tanulókká válnak. Mi több, a PhBL még egy lépéssel tovább megy a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) válságának kezelésében, mivel a művészetek (Arts → STEAM) kreativitásával kombinálja azt, így a következő generációnak kerek, holisztikus oktatást biztosít.
Források
Lonka, K, Makkonen, J, Berg, M, Talvio, M, Maksniemi, E, Kruskopf, M, Lammassaari, H, Hietajärvi, L & Westling, SK 2018, Phenomenal Learning from Finland. Edita, Helsinki.
Hilander, M 2018, ‘Monialaisesti pihalla: Kirja-arvio: Ilmiöt ihmeteltäviksi monialaisia ideoita ulkona oppimiseen; Anna Kettunen & Aulikki Laine. Ps-kustannus, 2017’, Natura, vol. 55, no. 1, pp. 41.
Symeonidis, Vasileios & Schwarz, Johanna. (2016). Phenomenon-Based Teaching and Learning through the Pedagogical Lenses of Phenomenology: The Recent Curriculum Reform in Finland. Forum Oświatowe. 28. 31-47.