Vállalkozói gondolkodásmód – az egész életen át tartó tanulás és siker kulcsa

A Vállalkozói készségek az oktatásban című inspiráló előadása után mindenképp szerettem volna tovább beszélgetni Sanna Nummelával az EduCluster Finland (ECF) vezető szakértőjeként végzett munkásságáról. Ezzel az interjúval egyik kiemelt célom az ECF által végzett finn oktatási export projektekre való figyelemfelkeltés, miközben betekintést nyújtok képzési programjaikba. Sanna tapasztalatain kívül tanároknak szóló nemzetközi munkalehetőségről is szó esik majd!

Miért a vállalkozói gondolkodásmód az egész életen át tartó tanulás kulcsa?
Erre is választ adunk! 

Kérlek meséljen nekünk a hátteréről, hogyan kezdődött a karrierje?

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy vállalkozó családban nőttem fel, mert ez nagyon felépített engem, a gondolkodásmódomat és azt, ahogy manapság mindenhez hozzáállok. Az egyetem elvégzése után dolgozni kezdtem a Jyväskyläi Alkalmazott Tudományok Egyetemen (JAMK-on), amely valójában az EduCluster Finland egyik tulajdonosa.

Tíz évig dolgoztam tanárként, főleg a turizmus és vendéglátás területén, projektekben és a marketing osztályon. Összességében elmondható, hogy miközben tanítottam, összekötöttem a dolgozói élet az Alkalmazott Tudományok Egyetemének tudományos életével. Egészen addig a pontig, amikor úgy éreztem, hogy tényleg több gyakorlati munkát szeretnék végezni a diákokkal, ezért a szakképzés felé mentem, és a Gradia Szakképzési Konzorciumnál dolgoztam.

Ez alatt az idő alatt részt vettem a finnországi tanárok és hallgatók számára tervezett csapatépítő tanfolyamokon is. Kiváltságosnak érzem magam, hogy Kínába utazhattam, ahol az első három hetes intenzív képzési programunkban taníthattam, melyet a vállalkozói készségekkel kapcsolatosan tartottunk. Ezt követően valóban elkezdtük fejleszteni ezeket a folyamatokat és képzési csomagokat, és még sok más tanfolyamot hajtottunk végre Ázsiában.

Bemutatná nekünk az EduCluster Finland-et, kikkel foglalkoznak és mi a küldetésük?

Ha stratégiai szempontból nézzük, a fő termékcsalád a K12 iskolák, az alapoktatás elemei, például a tanárképzés vagy a tantervfejlesztés.

Az egész csaknem 11 évvel ezelőtt kezdődött a képzési programokkal, és 2014-ben mérföldkőhöz érkeztünk: létrejött a Katar-Finnország Nemzetközi Iskola a katari oktatási minisztérium meghívására. A dohai iskolát az EduCluster Finland üzemelteti, amely 0 és 11 évfolyamon keresztül kínál oktatást, beleértve a középiskolát is.

Fő termékünk alapvetően maga a finn oktatás, és annak bizonyos elemei. Iskolákat építünk a finn koncepció alapján, akár a teljes finn tanterv lokalizálásával, vagy a finn tanterv egyes részeinek implementálásán keresztül.

Először partnereket keresünk a célállomásokon, majd elkezdjük a fő elemeket építeni, az iskola felépítését a finn tanterv alapján, majd finn tanárok felvételét. Földrajzilag Ázsia, különösen Kína, az öböl térsége, különösképpen az Egyesült Arab Emírségek volt számunkra nagy előrelépés, ahol először kezdtünk tanárképző programokat folytatni, és ez egy másikhoz vezetett, és most rengeteg partnerünk található a térségben. 

Láttam néhány bejegyzést arról, hogy tanárokat vesznek fel külföldi munkavállalásra, ami elképesztő lehetőség lehet magyar pedagógusok számára is. Mesélne még ezekről a pozíciókról és magáról a folyamatról? 

A fő gondolatmenet szerint szükségünk van finn tanárainkra, hogy megteremtsék a „finnséget” a nemzetközi iskolákban. Azonban ahhoz, hogy növekedni tudjunk és megalapozzuk az egyes helyeket, szükségünk van a helyi tanárokra, majd más nemzetközi pedagógusokra is.

Azt akarjuk, hogy a helyi tanárok nagyobb felelősséget vállaljanak, különösen, ha a következő 10–15 évet nézzük: a cél az, hogy az iskola néhány ugyanolyan elemmel működjön tovább, miután a finn tanárok távoztak.

Fontos megemlíteni, hogy a legtöbb esetben a finn tanárok két év szabadságot kaphatnak saját iskolájukból, ezt követően általában tájékoztatniuk kell arról, hogy valamilyen módon abbahagyják-e vagy visszatérnek-e. Ez döntő fontosságú, mert ha minden évben cserélődnek a tanárok, és nincs más nemzetközi vagy helyi tanár az iskolában, akkor a tudás a tanárnál marad.

Hogyan változtatta meg a koronavírus a munkavégzés módját, illetve a tevékenységek végrehajtását?

Nem volt jó hír számunkra sem, hogy nem láthattuk ügyfeleinket a lezárás alatt. Már az év elejétől rengeteg tanfolyam volt betervezve, melyeket Ázsiában és az Öböl térségében kellett volna megvalósítanunk. Ezeket később elhalasztottuk, mert az ügyfelek egy része nem ismerte annyira a digitális berendezést, és nem akarta online módon megtenni. Azt gondolom, hogy rengeteg jó adódott ebből a helyzetből, mert kénytelenek voltunk átgondolni a termékeinket és a szolgáltatási vonalunkat.

Az elmúlt évben tavaly márciustól szeptemberig, októberig; új csomagokat hoztunk létre, melyeket online is meg tudunk valósítani. Különösen a diákok számára vált be ez a fajta továbbképzési program, majd a tanárok szakmai fejlesztési programjainál is alkalmaztuk.

Kanyarodjunk vissza kicsit a vállalkozói készségekhez az oktatásban, mert ez az egyik fő szakterülete. Ön szerint a vállalkozói készségek megszerzése összefügg az egész életen át tartó tanulással?

Nos, először is, igen, hiszem azt, hogy a vállalkozói gondolkodásmód valóban sokban kapcsolódik az egész életen át tartó tanuláshoz. A vállalkozó szelleműek vágynak a tanulásra, sokat reflektálnak saját magukon és rájönnek arra, hogy valójában mi az amit már tudnak és mi az amiben még további ismereteket kell szerezniük. Tehát érdekli őket a folyamatos fejlődés, ami ösztönzőleg hat arra, hogy többet csináljon és többet tanuljon, keresgéljen, mindezt pozitívan értve.

Melyek a legfontosabb vállalkozói készségek? Vagy mik ezek és miért van szükség rájuk?

Amikor vállalkozói tanulmányokról beszélünk, úgy gondolom, hogy az oktatás során elsajátított összes készség fontos a mindennapi életben. A kíváncsiság és a nyitott szemlélet elengedhetetlen, mert ez oda vezet, hogy soha nem fogja azt gondolni, hogy „Rendben, akkor ez ennyi volt”. Tovább nézelődik, és megpróbál más megoldást találni. Ez a belső mozgatórugó akkor is tovább fogja lendíteni, ha egy nagyon erős negatív dolog történik, mint például a covid-19.

A problémamegoldó mentalitás nagyon fontos, és szorosan kapcsolódik a gondolkodásmódhoz: nem adjuk fel amíg nem találunk új megoldásokat. Együttműködési készség, csapattagként való tanulás, maga a csapatmunka készség, hatékony kommunikáció, ezek egyre fontosabb kompetenciákká válnak, különösen most, amikor a világ közelebb kerül hozzád, kollégáid nincsenek veled fizikailag egy szobában.

Mik a jelei egy sikeres képzési programnak? 

A rövid távú siker természetesen az, hogy képesek vagyunk megvalósítani a programot: elérjük a célokat és eredményeket. Hosszabb távon, ami szerintem sokkal fontosabb, az az, ha látjuk, hogy az a megközelítés és szemlélet, amelyet az iskolának adtunk, ott is marad, és hogy a helyi tanárok ugyanazokat az eszközöket és módszereket használják, amelyeket együtt hoztunk létre.

Valószínűleg a legjobb az, ha 3-4 év után visszamegyünk egy iskolába vagy városba, és találkozunk volt diákjainkkal, akik akkor a szakiskolában voltak, és akik most dolgoznak, vagy egyetemen vannak. Találkozom velük, és még mindig felidézik azokat a dolgokat, amelyeket tanultunk az adott óráinkon, és elmondják, mennyit profitáltak abból, amit tőlünk kaptak.

Természetesen iskolai szempontból, látva azokat a partneriskolákat, amelyekkel sok éven át dolgoztunk, hogy még mindig profitálnak az együttműködés ismereteiből és eredményeiből. Tehát ez nem csak egy képzéscsomag volt bizonyos tanárok számára, hanem sokkal inkább magát a gondolkodásmódot adtuk át, ami az iskolában elkezdett növekedni – ezt nevezem igazi sikernek.