A méltán híres, nemzetközileg elismert és világszerte csodált oktatási rendszer alapértékeit számos felmérés és elnyert díj támasztja alá.
Nem beszélve arról, hogy Finnországot az elmúlt két évben a világ legboldogabb országának ítélték meg.
Ez nem lehet véletlen, sőt hiszem, hogy az oktatás kiemelkedő színvonalának is köszönhető, mivel a tanulók és oktatóik élete kevésbé stresszes, leterhelt.
Nincs házi feladat?!
Emlékszem, amikor először hallottam, hogy a finn általános iskolákban nincs házi feladat (ha van akkor azt egy magyar diák a szorgalmi feladat elenyésző mennyiségével tudja be), egyszerűen nem akartam elhinni. Akkor hogyan gyakorolnak? Mire kapnak egyest vagy fekete pontot ha nincs ami hiányozzon? A délutáni napközit háziírás helyett szabadidős tevékenységek, sportok, zeneiskola, szövés és egyéb készségfejlesző hobbik teszik ki. Suli után pedig a családdal töltött idő és a pihenés a legfontosabb.
Középiskolásként egyre több az olvasnivaló, mint házi, amit a középiskola finn neve ‘lukio’ is szemléltet. Lukea = olvasni. A finn diákoknak még így is körülbelül 65%-kal több szabadidejük van, mint az átlagnak.
Egyetemistaként már más a felállás, de még mindig meglepően kedvezőek a körülmények, amit az az egyértelmű tény bizonyít, hogy a hallgatóknak van idejük dolgozni. A házi feladatok helyét a projektmunkák váltják fel, amiket kurzusonként szabnak meg. Egy szemeszterben körülbelül 5 kurzus, tehát 5 projektmunka van, ami olyan 5-6 beadandót jelent.
A finn oktatók válasza pedig a következő.
A tanulóknak (főként a fiatalabb lurkóknak) az iskolán kívül rengeteg készséget el kell sajátítaniuk, hogy a felnőtt életre készek legyenek. A finn fiatalok 15-16 évesen kirepülnek otthonról és majdhogynem teljesen önálló életet kezdenek, sokszor másik városban, távol a szülőktől.
Nincsenek dolgozatok?!
A dolgozatok, témazárók száma viccesen alacsony. A felvételi vizsga stressznek is csak 16 évesen vannak kitéve.
A továbbtanulási időszak nem egyfajta verseny, mert a középiskolák nem túltelítettek.
A tanár szerepe a finn oktatásban az, hogy elősegítse a diákok sikeres önmegvalósítását és megkönnyítse a tanulást. Kulcsszavak még a bizalom és az útmutatás. A nemzeti tanterv nagyban hozzájárul ennek eléréséhez, mivel a tanároknak szabad kezet ad saját kreatív tanrend, tanítási formák és módszerek használatához.
A finn oktatók válasza pedig a következő.
Finnországban hisznek a kreativitásban, meglátásokon alapuló tanulásban és a kíváncsiság ösztönzésében. Ezért jogos a gondolat, hogy a gyermekeknek szünetekre, kreatív szabadidőre, egészséges ételekre és változatos tanulási módszerekre van szükségük.
Konklúzió
Tudom, lehet sok jogos indokot felhozni arra, hogy miért sikerült a finneknek mindezt elérni. Igen, az egyik leggazdagabb európai ország – és igen az oktatás fejlesztésére rengeteget költ az állam. Igen: kevesebb diák jut egy tanárra és igen a tanároké a legmegbecsültebb szakma. Mégis, ahelyett, hogy mindezeket rögtön pesszimista kifogásként vetnéd fel, kérlek válaszolj erre a kérdésre:
Van-e hova fejlődni és van-e egy már bizonyította működő, mintaértékű rendszer? (igen)
A fent leírtak mellett szerencsés vagyok, hogy saját tapasztalat és közvetlen információk alapján tarthatom a finn oktatást példaértékűnek. Nem tudom nem összehasonlítani a (finoman fogalmazva) kevésbé rugalmas és innovatív magyar rendszerrel.
Pontosan ez adja nekem a kimeríthetetlen motivációmat:
van hova fejlődni – van miről mintát venni.
Szerző: Tuba Orsi
Források:
www.edtechtimes.com – There’s no homework in Finland (infographic)
www. educationinfinland.com – Education Finland members take the GESS Award Nominations By Storm
