Ebben a blogbejegyzésben igyekeztünk lényegretörően és kritikusan bemutatni a finn oktatási rendszert a bölcsődétől az egyetemig, felnőttképzésig.

Finnországban az oktatás 6 és 18 éves kor között kötelező. Az oktatás mindenki számára ingyenes az iskola előtti oktatástól a felsőoktatásig. A bölcsődéért, az óvodáért, illetve a felnőttképzésért azonban fizetni kell. Az általános iskola befejezéséig a könyvek, az ebéd, illetve az iskolától távol lakók utazása is ingyenes. Középiskolában, szakiskolában vagy felsőoktatásban tanuló diákok anyagi támogatást is igényelhetnek az államtól. Az iskolai tanév általában augusztus közepén kezdődik, és június elején ér véget. Az iskolai szünetek városonként eltérőek lehetnek.

Bölcsőde és óvoda (early childhood education and care)

A bölcsőde és óvoda nem kötelező Finnországban, de mindenki számára elérhető. Bár ezek nem ingyenes oktatási intézmények, a díj viszonylag alacsony, és figyelembe veszi a szülők keresetét.

Számos jó gyakorlatot kiemelhetünk a bölcsődei és óvodai oktatásból, mint például a pozitív pedagógia gyakorlását vagy a nevelők magas képzettségét. Azonban nem hagyhatjuk szó nélkül a jelenlegi égető kihívásokat sem. Az egyik ilyen kihívás a finn bölcsődékben és óvodákban dolgozó nevelőket érinti, akik köztudottan alacsonyabb bérezést élveznek, mint tanító, tanár vagy oktató kollégáik. Ez azért is lehet probléma, mert ahhoz, hogy valaki nevelő lehessen be kell kerülnie egy pedagógiai képzésre – ahová Finnországban csak a legjobbak jutnak be – és el kell végezniük egy alapképzést. Ha valaki mesterdiplomát is szerez, nem keres többet azoknál, akik ‘csak’ alapképzést végeztek. Egy másik fenyegető probléma a privatizáció, mely során egyre több nem állami (privát) fizetős bölcsődét és óvodát hoznak létre. Ez sokak szerint azért is egy negatív folyamat, mert szélesíti a társadalmi egyenlőtlenségeket és csökkentheti az oktatás minőségét.

Iskola előtt oktatás (pre-primary education)

Ez az oktatás első kötelező szintje, a gyermekek 6 éves korában. A gyerekek itt tanulnak meg olyan alapvető készségeket, amelyek elengedhetetlenek az iskolakezdéshez. A játékos tanulás szerves rész az iskola előtti oktatásnak. Az iskolai bevezető év során a tanulók fél napot játékos tanulással, másik felét pedig óvodában töltik. Érdekesség, hogy Finnországban igyekeznek minél több időt szabad levegőn tölteni, még a zord időjárás ellenére is: esőben, hóban, fagyban is kiviszik a gyerekeket az udvarra vagy a közeli erdőbe, parkokba vagy játszóterekre. 

Általános iskola (basic education)

Az általános iskola 7 éves korban kezdődik, és 9 éven át tart. A diákoknak átlagosan heti 20 órájuk van, amelyek 45 percesek. Általában a tanulók a hozzájuk legközelebbi iskolába járnak, de a szülő választhat más iskolát is. Az első hat évben a diákoknak általában egy tanára van, aki így jól ismeri a tanulókat, és az igényeikhez tudja igazítani a tananyagot. Azonban gyakori a társtanítás is, mely során legalább két tanár tartja a tanórát a diákoknak, akik ezáltal több figyelmet kapnak. A jelenségalapú oktatást a legújabb nemzeti alaptantervvel 2019-ben vezették be az általános oktatásban.

A finn általános oktatásnak gyenge pontjai lehetnek – pedagógus források szerint – az erőforrás és az időhiány. A minőségi oktatásról szóló jogszabályok nagy nyomást gyakorolnak a tanárokra, gyakori jelenség a túlórázás és az órákon való improvizálás. A különleges igényű tanulókat igyekeznek minél előbb felfedezni és segítséget nyújtani nekik. Azonban például az ADHD-s diákok kezelése sokszor hosszadalmas folyamat, mivel sok helyen egy éves várakozási idő után jutnak el specialistákhoz.

Az általános iskola után a diákok választhatnak az általános középiskolai képzés és a szakiskolai képzés között.

Középiskola (general upper secondary school)

Az általános középiskolai tanulmányok általában három évig tartanak. Ez alatt a diákok nem szereznek szakmát, a magyar gimnáziumokhoz hasonló oktatás zajlik. Az általános középiskolai tanulmányok végén a diákok érettségi vizsgát tesznek. Azok, akik sikeresen teljesítik a vizsgát, egyetemen vagy alkalmazott tudományok egyetemen folytathatják tanulmányaikat.

Bár a mentális egészségre nagyon odafigyelnek Finnországban, és állami támogatás is igényelhető pszichoterápiára, sajnos egyre több középiskolás fiatal lesz depressziós vagy rendelkezik valamilyen mentális betegséggel.

Szakiskola (vocational school)

A szakiskolai képzés általában három évig tart, aminek a végén a diákok szakmát szereznek. A szakiskolákban is folyik az általános középiskolához hasonló, általános tudást kínáló képzés, azonban a szakiskolákban a diákok speciális készségekre is szert tesznek szakmájuktól függően. A szakiskolai tanulók tanulmányaik elején egy tanár segítségével tervet készítenek, hogy milyen szakmában, milyen ütemben szeretnének tudást szerezni. A szakiskolásoknak lehetősége van gyakornoki pozícióban megszerezni a szakmához szükséges tudást, mely során fizetést kapnak. A szakiskolát végzettek is dönthetnek úgy, hogy egyetemen vagy alkalmazott tudományok egyetemen szeretnének továbbtanulni.

Felsőoktatás (higher education)

Finnországban kétféle felsőoktatási intézmény működik, az alkalmazott tudományok egyeteme (University of applied sciences), valamint az egyetem (University) . Az alkalmazott tudományok egyeteme elsősorban alkalmazott kutatásban és fejlesztésben tevékenykedik, ezzel gyakorlatiasabb képzés nyújt, amely igyekszik megfelelni a munkaerőpiac elvárásainak és tendenciáinak. Ezzel szemben az egyetemek inkább lexikális tudást kínálnak, nagy hangsúlyt fektetve a kutatásokra. Az egyetemek doktori képzést is kínálhatnak.

Az egyetemi alapképzés 3 évig tart, míg az alkalmazott tudományok egyetemi alapképzés 3,5-4,5 év közötti időt vesz igénybe. A mesterképzés kétéves egy egyetemen. Az alkalmazott tudományok egyetemén zajló mesterképzésben való részvételhez legalább két év munkatapasztalattal kell rendelkeznie a hallgatónak. 

Felnőttképzés (Adult education)

Finnország nagyban támogatja az élethosszig tartó tanulást, így a felnőttképzések rendkívül népszerűek. A felnőttképzés rugalmas annak érdekében, hogy akár munka mellett is tanulhassanak az emberek. A képzést sokszor továbbképzési céllal veszik igénybe, illetve a munkanélküliek is gyakran képzik magukat, hogy gyorsabban visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A felnőttképzés során nem csak szakmai tudásra tehetnek szert az emberek, de a munkavégzéshez vagy társadalmi élethez szükséges készségeket (soft skills) is elsajátíthatják.

Források

Finnish National Agency for Education. Finnish education in a nutshell.

InfoFinland.fi. The Finnish education system.

Ministry of Education and Culture. Finnish Education System.